Képzeljük el, hogy többé nem telepítünk és töltünk le szoftvereket csak odaülünk a számítógép mellé és pillanatok alatt a megszokott környezetünbe találjuk magunkat.
Nem mellékesen pedig többé nem kell fél napokat azzal tölteni, hogy a merevlemezen azt bogarásszuk hol tudnánk egy kis szabad területet csinálni. Nos sok minden a fentiek közül még álom marad de a manapság nagyon divatos kifejezés ami ezt a sok sok mindent takarja vagyis a cloud computing előbb utóbb elhozza nekünk a fenti digitális kánaánt.
A felhő esetében a számítási kapacitás tehát a szoftverek és adatok egy közmű szolgáltatáshoz hasonlóan az interneten keresztül érkeznek. Ahogy a Sun Microsystem fogalmazott frappánsan: „The network is the computer” ami körülöbelül annyit jelent „A hálózat a számítógép”. A számítási felhő térhodításában a hálózatok mellett nagy szerepet játszik a virtualizáció is, mely segítségével egy hardveren egyszerre több (virtuális) operáció rendszer és alkalmazás futtatható külön választva ezzel a hardvert és szoftvert.
A légből kapott szolgáltatás (bocsánat ez túl magas labda volt), szóval a szolgáltatás típusa természetesen sok féle lehet így például: számítási kapacitás, hozzáférés nagyobb teljesítményű processzorokhoz; tárhely; különböző üzleti alkalmazások; vagy akár egy operációs rendszer.
Tulajdonképpen sok a google által nyújtott szolgáltatás már most ezt nyújtja a végfelhasználó felé hiszen dokumentumokat, fényképeket és naptárunkat is tárolhatjuk rajtuk keresztül számunkra rejtve valahol valamilyen szerveren (a felhőben). Ha belegondolunk nekünk nem különösképpen érdekes, hogy hol és hogyan tárolják az adatokat csak az, hogy szolgáljanak ki lehetőleg minnél hamarabb. És valójában az internetes naptár, fotó vagy email csak a kezdet, a hardverek és a hálózatok folyamatos fejlődésével ennél jóval nagyobb adat igényű alkalmazások is futtathatóak.
Az üzleti világ is sokat profitálhat ebből az újszerű koncepcióból, hiszen a vállalatok erőforrásai sok esetben nincsenek maximálisan kihasználva. Arról nem is beszélve, hogy az alkalmazások és hardverek üzemeltetési is óriási költség a felhő alapú techológia nagy előnye pedig éppen az, hogy ezeket egy szolgáltató végzi a vállalat helyett. Egyszerűen fogalmazva csak azért kell fizetni amit ténylegesen használnak.
Persze sokan támadják a számítási felhőt és mi is könnyen megfogalmazhatunk aggodalmakat hiszen azzal, hogy átadjuk adataink egy részét másnak azzal kiszolgáltatjuk magunkat. Míg sokak szerint csak egyszerű marketing fogásról van szó vagy legalábbis úgy vélik, hogy igazi szakma formáló hatása csakis hosszútávon lehet. Ami biztos, hogy az adatok biztonságos – a felhasználó számára is megnyugtató módon – tárolása mindenképpen kulcskérdés. Mindazonáltal kétlem, hogy közülünk bárki is saját levelező szervert fog üzemeltetni a manapság divatos webes levelező rendszerekkel szemben, hogy a személyes levelezését biztonságba tudja.
Persze akinek ebből a megfontolásból saját levelező szervere van az ne habozzon kommenteljen!:) Mindig meglesz a módja, hogy a számunkra kritikus adatainkat biztonságba tudjuk ehhez elegendő tájékozottnak lenni, de az kimondható, hogy az egységsugarú végfelhasználó jobban örül ha minnél kevesebbet kell bajlódni a számítógépével, bajlódjon vele egy rendszergazda egy szerverfarmon.
Az igazán komoly szolgáltatók pedig igenis nagy hangsúlyt fektetnek az adataink rendelkezésével kapcsolatban, gondoljunk csak a facebook-ra ahol nagyon szofisztikált módon beállíthatjuk, hogy a mi legyen publikus és mi nem. A mobil és internet szolgáltatók a rajtuk keresztülhaladó személyes adatainkhoz eddig is hozzáfértek – ha hozzá akartak – ebből kifolyólag én nem érzem agályosnak, hogy következő lépésként zenéinket, fotóinkat hovatovább operációs rendszerünket nem saját hardveren hanem valahol egészen máshol tároljuk.
